A Dunának azt a szakaszát, ahol a folyó a Kárpátok Balkán-hegységbe hajló vonulatát áttöri, nevezték, és néha ma is nevezik, Zuhatagnak. A magas hegyek a Néra torkolata (a mai román-szerb határ) után megjelennek, de a Duna csak 40 km-el lejjebb, Ómoldovától kezdve „bolondult meg.”
Ezt azt jelenti, hogy a (főként egykor) sebesfolyású felső szakasz után a Duna belépve a Kárpát-medencébe egészen megszelidült. A szigetközi szakaszon ugyan még felfedezhető volt a zuhatagos jelleg (egészen 1993-ig), de Gönyütől békésen hömpölygött a nagy folyam végig az egész Kárpát-medencén. Egyre nagyobbra nőve érte el újra a magas hegyeket, hogy itt ismét zuhatagossá, mintegy 120 km-es távra ismét felső szakasz jellegűvé váljon.
A Zuhatag összefoglaló név valójában a zuhatagok egész sorát jelentette. Lentről felfelé – a teljesség igénye nélkül: Vaskapu-szoros (szokás az egész zuhatagi szakaszt összefoglalóan Vaskapunak nevezni), Kis-kazán, Nagy-Kazán, Jucz, Svinitza, Greben, Izlas-Tachtália, Stenka.
Ezeken a szakaszokon a meder esése és így a víz folyási sebessége nagy volt, az utóbbi volt, ahol elérte a 20 km/h-át, összehasonlításul a mai magyar szakaszon általában a vízsebesség kb. 3-3,5 km/h.
A folyó szélessége is szélsőséges határok között változott. A medencékben elérte a 2000 m-t is (5-6-szor szélesebb mint Budapesten), míg a Kazánban a Tachtalia saroknál alig 150 m széles volt.
A zuhatagi jelleget erősítették a benyuló hegyoldalak, sziklafalak, amelyek környéké tovább gyorsult a víz, veszélyes sokszor kilométeres átmérőjű forgók alakultak ki. A Jucban a legnagyobb problémát a víz folyása és a hajóút által bezárt kb. 30 fokos szög jelentette. Az akadályok számát szaporították a magányos sziklák, zátonyok, amelyek sokszor a rajtuk szerencsétlenül járt hajóról kapták nevüket. A leghíresebbek: a Prigrada-zátonyok, a Kalnik, a Germania.
A Zuhatagon a folyó mindkét partja hegyes, a hegyek sziklásak, a folyó mellett több helyen függőleges sziklafalak merednek a vízből ki.
A Zuhatagon egész „zuhatagi kultúra” alakult ki, elsősorban a hajózáshoz kötődve. A Vaskapu-szorosban dolgozott a híres vontató mozdony, ugyanitt, majd később a Greben-hegyfoknál a magyar gyártású, speciális, magát a parthoz kötött sodronnyal felhúzó VASKAPU gőzös, a zuhatagi vontatók zuhatagi személyzetükkel, az uszályok zuhatagi kalauzaival. A partokon bájos jelzőállomások irányították (rádió és radar hiányában) a forgalmat. Külön világ volt a „Zuhatag fővárosa”, Orsova, de az egykor nagy átrakó-kikötő és kaszinó-település Báziás is sok érdekességgel szolgál. Orsova alatt terült el a történelmünkben oly sokszor előbukkanó mesevilág, Ada-Kaleh szigete, a maga egyszerre török muzulmán és balkáni jellegzetességeivel, sajátos népével.
A Zuhatagon megtaláljuk a rómaiak nyomait is, akiknek Ada-Kaleh szigetén hajógyára volt, akik vontató utat vájtak a parti sziklafalba, akik egy év alatt 1 km hosszú kőhídat emeltek, melynek egy pillérje ma is áll. Fontos látványossága a Zuhatagnak Traianus császár emléktáblája (és a román oldalon, a táblához közel, az elmúlt évtizedben Decebál dák vezér képmására kifaragott szikla-hegy).
A Zuhatag szabályozása, vagy megrendszabályozása hosszú időn át magyar feladat volt. Eleink Széchenyi, majd Baross korában tettek itt a folyamszabályozás terén rengeteget, ezen munkák némely eredménye ma is látható, éppúgy, mint a Baross-tábla, mely magyar nyelven hirdeti a Milleneum fénykorában elvégzett nagyszerű építkezéseket.
Kicsit tágabb értelemben a Zuhataghoz tartoznak oly szép látnivalók, mint Galambóc, vagy Háromtorony vára, illetve a híres pihenőhely, Herkulesfürdő.
És meg kell említeni a Veteráni- és Ponicova-barlangokat a Zuhatagra érdekes módon szigetszerűen jellemző mediterrán jellegű éghajlat sajátos, kizárólag itt előforduló élőlényeivel, mint pl. a magyar skorpió, vagy magyar tulipán.
A Zuhatag zuhatagjai és sok parti látnivalója 1972-ben, a Vaskapu I. duzzasztó, hajózsilip és erőmű átadásakor eltűntek, az átalakult Duna-szakaszt a szerbek ma már Djerdap jezero-nak, azaz Vaskapu-tónak hívják. De megmaradt a páratlan szépségű táj megannyi a múltat idéző látnivalóval, s még több vadregényes, a tomboló Zuhatagra emlékeztető történettel.
Forrás:
Hon Tours Kft.
Horváth Péter hajóskapitány: A Zuhatag
Marczis Ervin: Hajózástörténetünk nagy fejezete, A Zuhatag (Viziközlekedés, 1986)
