Nagyon sokszor jártunk már Korzikán, és minden alkalommal egy azonos kérdés merült fel az ide látogatókban. Ki ez a fej a sziget zászlaján, mit jelképez?
Erre szeretnénk választ adni az alábbiakban:
A sziget jelképének atyja egyesek szerint Pascal Paoli volt (1725-1807), aki szardíniai zászló motívumát használta fel a függetlenségi törekvéseinek kifejezésére. A fehér alapon fekete mór fej, így lett a szabadság, a jövőbe vetett hit megtestesítője.
De hogy került a mór fej a szomszédos állam lobogójára?
Az igaz történetet homály fedi, hisz a legvalószínűbb változat is az 1050-1100 körüli évekbe nyúlik vissza. Akkoriban a szaracénok II. Al-Mustain vezetésével szerették volna megszállni a Födközi-tenger szigeteit, Spanyolország aragóniai városait. A monda szerint, a hű keresztények segítségére maga Szent György sietett pajzsával, és az 1096-os alcorazi győztes ütközet emlékére az Aragón címer részeként kezdték használni, a fehér alapon vörös kereszttel tagolt, négy arab nemes levágott, szemfedővel bekötött fejét.
Az első dokumentált megjelenése az 1281-ben datált, az aragóniai királyi kancellária egyik pecsétjén látható. Később, XIII-XIV. században, az aragóniai koronaszövetség idejében a jelent meg Szárd Királyság jelképein. A spanyol fennhatóság alatt álló Szardínián a szimbólum aztán számos érmén és pecséten előfordult, ám a megjelenésük korántsem volt egységes, előfordultak szakállas, turbános mórok, a fehér kendőt, hol a szemükön, hol a homlokukon viselték, s számtalan esetben jobb profiljuk helyett a balt mutatták.
A legenda szerint a „Quattro Mori” bekötött szemű, balra forduló arcéle abban az időben állandósult, amikor franciák elfoglalták Piemontot, s így a szárdok is franciák lettek egy időre. Szerintük ezzel akkora gyalázat esett a becsületükön, hogy ezt a mórok csak bekötött szemmel viselhették el.
Szardínia 1952-ben autonóm státuszt kapott, de önálló zászlaja csak 1999. április 15. óta van: ezen a mórok jobbra néznek és kinyitották a szemüket, dinamikus homlokpánttal, immár optimistán tekintenek előre.
