Már a honfoglalás előtt virágzó település volt, Guntpoltsdorf néven a közeli Kobula patak partján. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. Római katolikus temploma 1728-ban épült, a korábbi erődtemplom helyén. Kabold mellett két savanyú-vízforrás fakad, a faluban gyógyfürdő van.
Kabold vízivára egyike az ország régibb várainak, 1222-1229 között építette a Posa család gótikus stílusban. (Vízivár: olyan síkvidéki vár, amelyet valamilyen vízfolyással vagy állóvízzel teljesen körbevettek. Legtöbbször természetes vagy mesterséges szigeten jött létre. Alaprajza a sziget alakját is követhette, de általában szabályos négyszög volt.) 1670. április 16-án a vár szállóvendégei voltak a Habsburgok ellen szervezkedő, s ezért később kivégzett főurak, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc, akiket a várúr a vendégjog megsértésével elárult. Kéry Ferenc rá beszélte őket, hogy utazzanak Bécsbe, ahol aztán elfogták őket. A császár hálából grófi rangra emelte a Kéry családot. A kaboldi uradalmat Esterházy Pál herceg 1704-ben vásárolta meg. Ő alakította át barokk stílusban, és a család a XX. századig birtokolta. A vízivár jelenlegi tulajdonosa egy bécsi építész.
