Hosszas mérlegelés, tanakodás után döntöttünk úgy barátnőmmel, hogy csatlakozunk egy hátizsákos utazási iroda marokkói útjához. Busszal, sátorral tettünk meg a valamivel több mint 9000 kilométert. Az út végén így emlékeztem vissza:
„Marokkóban mindig kék az ég". A mesés illatokat – ízeket – hangokat még mindig érzem.
Asilah – hullámzó óceánpartját, naplementéjét.
Rabat – a szuk forgatagát és a kivilágított mauzóleumot.
Casablanca – a gigantikus mecset köveit.
Marrakech – a pávákat és a frissen facsart narancslé ízét.
Toubkal – az égbe meredő sziklacsúcsokat, keskeny öszvérutakkal.
A „milliónyi” kasba valamennyi tornyát, a szabad ég alatt töltött éjszakák csillagait, meteorjait.
Feledhetetlen élmények voltak a napkelték és a müezzin hangjával színesített naplementék.
A forró sivatagi homokot felváltó imbolygó tevegelést.
Fez – a pókháló és labirintus-keveredésű utcákat.
Chefchauen – a meghatározhatatlan számú és színű kék sikátorokat, a pezsgő éjszakai életet.
A szervezés és az össze”verődött” társaság hozzájárulásával gyönyörű élményekre tettem szert.”
Az út során, étkezéseinkkor, igyekeztünk mindig helyi specialitásokat előnyben részesíteni. A legjellegzetesebb a -Marokkóra jellemző- Tagine, amit agyagedényben szabad tűzön készítenek a helyiek. Számtalan változata létezik, barátnőm a darálthúsos-tojásos változatra esküszik. A finomságok közül álljon most itt egy általam összeállított recept, amit a hús elhagyásával vegetáriánusok is bátran fogyaszthatnak.
Tadzsin, Tajine, Tagine
A hozzávalókat a tadzsin tál mérete illetve a meghívottak száma határozza meg. Az én -Marokkóból hozott- edényemben 6-8 személynek elegendő ételt tudok készíteni.
8 db csirke felsőcomb
4 fej vöröshagyma (közepes)
10 gerezd fokhagyma
3-4 krumpli
1 kisebb padlizsán
1 kisebb cukkini
1 karalábé
3 sárgarépa
1 fehérrépa
1 kisebb zeller
Aszalt szilva kb. 10 dkg.
Szeletelt mandula kb 3 dkg.
Tadzsin fűszer+ őrölt fahéj
Só, olívaolaj
1 pohár (2 dl) száraz fehérbor (az eredetiben biztos nincs, mivel Marokkó muszlim ország, a Korán pedig tiltja az alkoholfogyasztást!)
A csirkét megfosztom a bőrétől (aki szereti, bátran rajta hagyhatja), besózom, állni hagyom, majd olíva olajon egy kicsit elősütöm őket. A Tadzsintál aljába is olívát öntök, középre halmozom a combokat, majd köré felépítem a kúpot a zöldségekből. A vöröshagymát nyolcadolom, a fokhagymát egészben dugdosom a szabad helyekre, az aszalt szilvával együtt. Miközben építem, természetesen sózom ill. tadzsin fűszert szórok bőségesen (a fűszert lehet kapni Marokkón kívül a vásárcsarnokban, vagy a hipermarketekben is) sőt, mindig megtoldom egy kis őrölt fahéjjal, hogy még pikánsabb legyen. A karalábét, padlizsánt, cukkinit 1 cm karikára vágom, s ha szükséges felezem. A sárgarépa, fehérrépa negyedelve „rudak” formájában kerül a tálba. A végén szórom a tetejére a szeletelt mandulát, locsolom meg újfent olíva olajjal, és a borral (ami lehet víz is, vagy alaplé, ami van). Ha még vegásabbá akarjuk tenni, darabolt kelkáposztát, karfiolt is tehetünk a hús helyett, vagy mellé.
Az én tálam befér a sütőbe, így ott szoktam 1-1,5 óráig sütni. Az illatáról érezni, hogy mikor jó! (De kipróbáltam már közvetlenül gázlángon is, csak platnit tegyünk a tál alá, az egyenletes hőeloszlás végett.)
